Hogyan szellőztessünk télvíz idején?

A téli időszakban, a fűtési idényben is nagy hangsúlyt kell fektetnünk a szellőztetésre, ugyanis a kellemetlen beltéri levegő, és a páralecsalódás a penész és más allergének kitűnő melegágyává válnak. Egy kis odafigyeléssel és néhány praktikával könnyedén biztosíthatjuk a friss levegőt a mínuszokban is, így nemcsak egészségünk, de hangulatunk is sokkal jobb lesz. Nézzük, mit tehetünk!

Miért is olyan fontos a friss levegő?

Minden zárt térben igen fontos, hogy biztosítsuk a friss levegőt, és természetesen ez igaz akkor is, amikor nyáron légkondival oldjuk meg az elviselhető hőmérsékletet, és akkor is, amikor a kinti mínuszokat nem szívesen engedjük be, inkább tartózkodunk zárt ablakok mögött.

Ha van friss levegő, akkor az agy, és az egész szervezet oxigénellátása sokkal jobbá válik, és az alvásminőség is javul. Ezek mellett pedig nem szabad elhanyagolni, hogy lelkiállapotunkra is igen jó hatással van, ugyanis az úgynevezett ambiens (vagyis minket körülvevő, nehezen tudatosuló) hatások egy része a levegőben áramló részecskék segítségével jutnak el az idegrendszerhez. Emiatt, ha áporodott bent a levegő, akkor könnyedén rossz hangulat, idegesség, lelassult pszichés tempó uralkodhat el rajtunk.

A téli időszakban való szellőztetés különösen fontos

Ötletek a friss levegő biztosításáért

Van néhány apró, de igen gyakorlatias praktika, amivel könnyedén biztosíthatjuk az egészséges beltéri klímát minden évszakban:

• Télvíz idején a fűtési szezon elején könnyedén páralecsapódás áldozatává válhat otthonunk, ezért ebben az egy-két hétben különösen fontos a rendszeres szellőztetés. Ha odakint repkednek a mínuszok, akkor naponta néhányszor pár percre szellőztessünk csak, így a benti levegő kicserélődik, azonban a falak, és a tárgyak nem hűlnek majd ki.
• Ha ébredéskor szellőztetünk egy picit, ami korlátozódhat csak a hálószobára, de kiterjedhet akár az egész lakásra is, akkor nap közben, amíg mi dolgozunk, lesz ideje visszamelegedni a benti levegőnek, mindamellett, hogy kellőképpen fel is frissül majd; este, lefekvés előtt pedig megismételhetjük a procedúrát egy rövidebb periódusra.
• Ha főzünk, akkor résnyire mindig nyissuk ki az ablakokat, étkezés után pedig az étkezőben tegyük ugyanezt, mert az étel illata hajlamos gyorsan elterjedni, bent ragadni, és ezáltal kellemetlenségek sorát okozni.
• Ha kertes házban, vagy tetőtéri lakásban élünk családunkkal, akkor van egy plusz praktika, amivel friss levegőt biztosíthatunk a magunk számára. Ehhez tudnunk kell, hogy a kéményhatás nem más, minthogy a meleg levegő könnyebb a hidegnél, és emiatt felfelé száll. Amint a nyitott tetőtéri ablakon keresztül, vagy a magasban elhelyezett szellőzőcsatornán távozik a szabadba a meleg levegő, a helyére friss, hűvös levegő fog kerülni.
• Ennek kiaknázására leginkább egy függőleges ablaksor, vagy egy egymással szemben beépített tetőtéri ablak lesz alkalmas, és innentől kezdve mindegy, hogy inverteres légkondival fűtünk, radiátorunk, vagy konvektorunk van.

A kereszthuzat is gyors és igen hatékony megoldás, ugyanis ha például a tetőtéri ablakokat egyidejűleg megnyitjuk, amit az ajtó bevonásával fokozhatunk, akkor az így kialakult kereszthuzat gyorsan és alaposan kicseréli a benti levegőnket. A szobákat pillanatok alatt átjárja a friss levegő, és máris kellemesebb, egészségesebb beltéri klímát teremtettünk.