Még mindig nagyon kevés halat eszik a magyar
A Magyar Parlament földművelésügyi tárcájának legutóbbi felmérése szerint Magyarország lakosságának jelentős többsége még mindig nem eszik elegendő halat a hétköznapokban, sőt mi több, a legtöbb család asztalára gyakran kizárólag a karácsonyi időszakban kerül halétel, akkor is legfeljebb halászlé vagy rántott hal.
Ez összességében rendkívül kevés, hiszen az embereknek hetente legalább egy alkalommal kellene halat fogyasztaniuk, akár tengeri-, akár belföldi vizekből származó fajtákat.
Az uniós átlaghoz képest is rossz az eredmény
Bitay Márton Örs, az említett szaktárca államtitkára által tartott sajtótájékoztatón bejelentette, hogy Magyarország nem csak világviszonylatban, hanem az uniós átlaghoz mérten is nagyon kevés halat fogyaszt. Az Európai Unió területén ugyanis az átlagos halfogyasztás mértéke emberenként 20 kilogramm, ami elégségesnek nevezhető, ellenben hazánkban ennél lényegesen rosszabb, átlagban 3,5 kiló közé tehető. Érdekesség, hogy ez a hazai számadat az utóbbi évekhez mérten komolyabban is növekvő tendenciát mutat, aminek köszönhetően kijelenthető, hogy a magyar lakosság egyre több belföldi halat kezdett el fogyasztani. Ez különösen előnyös lenne, ha a jövőben folytatódna, hiszen hazánknak nem csak a természeti adottságai vannak meg a haltenyésztéshez, illetve feldolgozáshoz, hanem a megfelelő szaktudás is a rendelkezésre áll.
De akkor mit eszik a magyar?
Pirított (resztelt) csirkemáj
A magyarországi termelés növelését ráadásul az Európai Unió is jelentős mértékben támogatja, hiszen világviszonylatban, és az EU érdekeltségi körében egyaránt a tengeri halászat lehetőségei drasztikus mértékben és folyamatosan csökkentek. A kezdeményezést, illetve a támogatást mi sem bizonyítja jobban más, minthogy az EU folyamatosan növeli az egyes költségvetési ciklusban a haltermelés támogatását, így az előző évben már 15,5 milliárd forint állt az ország rendelkezésére, ami 2 milliárd forinttal több, mint a korábbi költségvetési időszakban.
Az államtitkár kifejtette, hogy már tavaly karácsonykor is indítottak egy kampányt, amelynek részeként a magyar embereket arra szeretnék ösztönözni, hogy minél több olyan halat fogyasszanak, amelyet hazánkban, belföldön termeltek. A jelenleg rögzített 3 és fél kilós átlagfogyasztás ugyanis hiába mutat növekvő tendenciát, a magyar haltermelésre nincs nagy hatással, mert ennek a fogyasztásnak mintegy fele importból származik. Lipcsey György, a Magyar Turizmus Zrt. agrármarketing vezérigazgató-helyettese a témával kapcsolatos sajtótájékoztatón kiemelte, hogy a tavalyi év utolsó negyedévében ők egy átfogó kampányt indítottak annak érdekében, hogy a magyar gasztronómiában és mindennapokban megjelenjen a halfogyasztás, és annak jelentős részét a belföldön horgászott halak adják.
A vezérigazgató-helyettes szerint nem csak a hagyományos médiafelületeket hívták segítségül ahhoz, hogy népszerűsítsék a halfogyasztás, hanem különféle rádiós spotok, kisfilmek és az internet is a rendelkezésükre állt ehhez, de szerveztek kreatívabb eseményeket is. Volt például receptverseny, látványkonyha, sőt bolti kóstoltatás is, de olyan kezdeményezések is támogatásra leltek, mint tavaly karácsony előtt a Magyar Vasúttörténeti Parkban megrendezett halvásár.
Meglepő statisztikák
A fentiek kapcsán bejelentésre került néhány érdekes statisztika is, amiből bizonyára nagyon sok magyar család magára ismerhet majd. A halételek kapcsán például a magyar lakosság jelentős részére, mintegy harmadára igaz, hogy kizárólag valamilyen alkalomhoz igazítja a halfogyasztást, ezáltal például karácsonyhoz vagy balatoni nyaraláshoz, amit jól példáz az is, hogy a hazai halfogyasztók körében a legismertebb halfaj a ponty, a megkérdezettek közel 90 százaléka ugyanis ezt sorolta fel első helyen. További érdekesség, hogy bár a halfogyasztás az év jelentős részében a magyarok körében nem jellemző, de a felmérésben részt vett emberek 75 százaléka halászlevet, 72 százaléka pedig rántott halat is eszik karácsonykor.
Noha százalékos arányban a magyar halfogyasztók 11 százaléka évente kizárólag egy alkalommal, 36 százalék pedig évente csak néhányszor fogyaszt halat, az elmúlt évekhez mérten azért így is jelentős javulás tapasztalható a halfogyasztás mértékében, ezáltal a jövőben a halételek talán minden eddiginél jelentősebb szerepet kaphatnak a magyarok táplálkozásában, ami olyan ételek miatt, mint a halászlé vagy a rántott ponty, igazán megalapozott is. Nem véletlen, hogy szintén a statisztikák szerint egyre több magyar étterem kísérletezik hagyományos magyar halfajokból készült ételekkel, azok újragondolásával, hogy új ízekkel tudják megfogni vendégeiket. Ami azonban igazán nagy változást hozhat – hosszabb távon is –, hogy a halételek végre nagyon fontos szerepet kaptak a közétkeztetésben is.
