Különbségek a polgári peres és a büntetőeljárások között
Sajnos manapság szinte bárki benne találhatja magát egy peres eljárás közepén még akkor is, ha ártatlan. Az eljárások két nagy csoportját tudjuk megkülönböztetni, az egyik a polgári peres, a másik pedig a büntetőeljárások.
A polgári peres eljárások
Polgári joghoz kapcsolódó üggyel mindenki kapcsolatba kerül élete során, a skála igen széles, ide tartoznak a különféle öröklési, szerződésekkel kapcsolatos, munkaügyek, családjogi ügyek is ide tartoznak. A polgári perekben bíróságok járnak el, kontradiktórius eljárásban, és általában tárgyalás formájában járnak el, magánszemélyek polgári jogi igényeinek érvényesítéséről van szó. A felek – a felperes és az alperes – egyenrangúak. Lépései általában a következők: keresetlevél megvizsgálása, tárgyalás előkészítése, maga a tárgyalás, határozat meghozatala, végül pedig a perorvoslati eljárás. A Polgári Törvénykönyv (Ptk.) a kódexe, eszerint járnak el minden esetben.
Büntetőeljárás során folyamatosan változik a terhelt elnevezése
Büntetőeljárások
Míg a polgári jogban magánszemélyek jogi érvényesítéséről van szó, addig a büntetőeljárásban az állam akar érvényt szerezni a büntetőigényének. A felek nem egyenrangúak ebben az esetben, a felet jellemzően terheltnek nevezik. A terhelt neve a büntetőeljárás szakaszaiban folyamatosan változik, először gyanúsítottnak nevezik, majd vádlottnak, amint megtörtént a vádemelés, végül pedig elítélt lesz a pontos megnevezése, amint megszületett a jogerős ítélet. A büntetőper a vádemelés után kezdődik el, és büntetőeljárásnak nevezik. Az eljárás szabályozására a Büntető törvénykönyv (röviden Btk.) szolgál, ez rendelkezik a per lefolytatásának szabályozásáról és a különféle egyéb szabályokról.
Bármilyen típusú ügybe is kerültünk kapcsolatba, a legfontosabb az, hogy kiváló polgári perekben, vagy büntetőeljárásokban járatos ügyvédet keressünk magunknak. A büntetőeljárásba csöppenőknél különösen fontos a jogásszal való konzultáció, még mielőtt a terhelt bármit is mondana a rendőröknek.
