Miket nevezhetünk népművészeti régiségeknek?

Nagyon sok régiséget és műkincset lehet találni saját népművészeti hagyatékunkból. Hogy mégis mi sorolható ebbe a kategóriába? Rendszerint azok a eszmei értékkel is bíró alkotások, amelyeket egy adott népesség bizonyos csoportjai vagy szubkultúrái állítottak elő.

Teljesen mindegy, hogy egyszerű gyerekjátékokról, használati tárgyakról, szerszámokról vagy konyhai eszközökről van szó, a lényeg azonban az, hogy felismerjük: egy népművészeti alkotással van dolgunk, amit gyakran csak egy hajszálvékony vonal választ el az iparművészettől.

• Általános tájékoztató a régiségekről: regisegnet.hu

A népművészeti régiségek jellemzői

Mivel valóban nagyon vékony a határ a népművészet és az iparművészet között, ebből kifolyólag nem árt tisztában lenni azzal, hogy pontosan mik is tekinthetők az ilyen régiségek sajátosságainak. A népművészeti műkincsek legnagyobb sajátossága általában az egyediségben rejlik, vagyis nem találunk belőlük két hajszálpontosan egyforma darabot. Ezen túl rendszerint az élénk színek használata a jellemző rá, valamint az öncélú dekorativitás, de különös ismertetőjegy lehet még az is, hogy a népművészeti ornamentika területén nagyon gyakori dolog a szimbolizmus is. Egyáltalán nem ritka, hogy mivel a népművészek nem ismerték az alapvető művészeti szabályokat – ami inkább pozitívum, mint negatívum volt – gyakran együtt alkalmaztak régi és modern formákat, ami az iparművészeti régiségekre soha nem volt jellemző. A népművészet tehát képes bemutatni az időtlenséget, méghozzá a perspektíva vagy az anatómiai ismeretek maximális hiányával a középpontban.

Noha ezek után meglepő lehet, de a népművészeti régiségek jelentős részére igencsak nagy hatással voltak a nagyobb stílusok, amelyeket főként azokon a feltűnően értékes műtárgyakon lehet megtapasztalni, amelyeket vidéki nemesség rendelt. A népi művészek jellemzően minden hozzájuk elért stílusirányzatból merítettek hatást és valamit, amit beépítettek saját műfajukba úgy, hogy közben mindig csak a lényeget, a számukra értékes és szimpatikus sajátosságokat hoztak át. Ez az esetek többségében azért volt, mert a népi művészek a mai régiségek megalkotásakor nem voltak birtokában olyan szaktudásnak vagy háttérismeretnek, esetleg pontos mintaanyagnak, ami lehetővé tette volna például a pontos másolatokat.

A falusi antik régiségek

A népművészeti régiségek között külön csoportba sorolhatjuk a kisebb falukról vagy tanyákról származó értékeket. Az itt élőkre ugyanis gyakran még kevésbé hatottak régen a kulturális fejlődés hatásai, így mivel soha nem akartak együtt haladni a divattal, ezért műveikben ez a bájos és értékes elmaradottság mindig megfigyelhető volt. A stílusok helyett jobban szerették alkotásaikba beépíteni saját emlékeiket. Egyedül a politikai események voltak mindig aktuális hatással a népi művészetre, amelyek főként bútorok vagy cserépedények díszítésein jelentek meg. A népművészeti antikvitásokra ma nagy a kereslet, és mivel a 19. századtól gyakran másoltak régi tárgyakat, ezért ma egyre nehezebb az eredeti darabok pontos azonosítása.