Miért drágul az üzemanyag?

A motorizáció alapját a kőolaj, ez a föld mélyén előforduló fekete, éghető folyadék jelenti. Ebből állítható elő az autóinkat hajtó benzin és gázolaj, valamint a kenést biztosító kenőolaj, de ez az alapja a repülőgépek által fogyasztott kerozinnak is. Az olaj árának változásai így gyorsan érződnek az üzemanyagárakon is.

A tudomány jelen állása szerint a kőolaj évmilliókkal ezelőtt élt növények és állatok elhalt maradványaiból kialakult szerves ásványi anyag, amely bizonyos helyeken nagy mennyiségben halmozódott fel. Néhány tudós úgy gondolja, hogy a kőolaj nem, vagy nem csak és kizárólag szerves eredetű lehet, hanem más folyamtok során alakult ki a föld mélyebb rétegeiben. Akárhogyan is keletkezett, a modern gazdaságok és a világpolitika egyik legmeghatározóbb anyaga ez a fekete aranynak is nevezett energiahordozó.

Mit kell tudni a gépjármű átírásról?

A kitermelés szempontjából ideális geológiai alakzatok azok az úgynevezett olajcsapdák, amelyek záró kőzetrétege alatt a kőolaj nagy koncentrációban halmozódik fel. A kőolaj eloszlása a Földön nagyon egyenetlen. Bizonyos országok óriási készletekkel rendelkeznek, máshol kontinens méretű térségeken sem található belőle számottevő mennyiség. Néhány ország már kitermelte készleteinek jelentős részét és mára csökkent a kitermelés, például az Egyesült Államok 1970-ben érte el a termelési csúcsot, azóta jelentősen csökkent a kinyert mennyiség, bár még mindig csak kevéssel marad el a két legnagyobb kitermelő, Oroszország és Szaúd-Arábia mögött.

Utóbbi egyébként a Föld második legnagyobb becsült olajkészletével rendelkezik, amely akár a 300 millió hordót is eléri. A kitermelést az utóbbi években csúcsra járató Oroszország 80 milliósra becsült tartaléka ettől jóval kevesebb, de még így is elegendő a világranglista nyolcadik helyére. A nagy kitermelők között szerepel Irán, Kanada és Kína is, bár utóbbi tartalékai meg sem közelítik a legnagyobb készletekkel rendelkező országok olajkincs vagyonát.

A kőolaj ipari méretű kitermelése nagyjából másfél évszázada kezdődött és közel száz éve vált stratégiai fontosságú tényezővé. A második világháború menetét és végkimenetelét nagyban meghatározta, hogy sem Németország, sem Japán nem rendelkeztek a hadigépezeteiket mozgató olajból elegendő mennyiséggel, ellentétben az Egyesült Államokkal, a Szovjetunióval vagy a Brit Birodalommal. A kőolajpiac ellenőrzésének fontossága már ekkor nyilvánvalóvá vált, azóta pedig még fontosabb lett. Az 1973-as olajárrobbanás máig meghatározza a nyersolaj, és így az üzemanyagok világpiaci árát. Az 1970-es évek elején a legfontosabb kitermelők azok az arab államok voltak, amelyek 1973-ban, az aktuális arab-izraeli háború apropóján egységesen bejelentették, hogy ezentúl négyszeres áron adják olajukat a világpiacon.

A bejelentés valósággal sokkolta a nyugati világot, Európában szinte kiürültek az autópályák. Hosszabb távon azonban a Nyugat jól járt az árrobbanással, mert a hirtelen meggazdagodó közel-keletiek az ölükbe hulló vagyonokat nem fejletlen és kietlen hazájukban, hanem az Egyesült Államokban és a Nyugat-Európában fektették be. Az 1979-ben bekövetkező újabb áremelés már egyértelműen a keleti-blokk országaira mért csapást, mivel a tervgazdálkodásra épülő, szovjet típusú gazdaságok képtelenek voltak megbirkózni a problémával. Ez hosszabb távon lemaradásukhoz, eladósodásukhoz, majd más tényezőkkel karöltve az egész keleti tömb széthullásához és a Szovjetunió felbomlásához vezetett.

A kőolaj világpiaci ára sokat csökkent a 90-es években az 1981-es csúcs óta, amikor egy hordó Brent-olaj ára 110 dollár körül alakult. Az ezredforduló óta azonban ismét növekedésnek indult, és ma már újabb csúcsokat dönt. A drágulás oka az évről évre növekvő kereslet. Hiába hódítanak teret az alternatív és megújuló energiaforrások, hiába látni egyre több hibridautót az utakon, a gazdaság alapját még mindig a kőolaj-alapú robbanómotorok jelentik, legyen szó kamionok, repülőgépek vagy tengerjáró hajók mozgatásáról.

A Világ kőolajfogyasztása 2003-ban valamivel több volt, mint 79 millió hordó naponta, 2007-ben ez a szám elérte a 86 milliót, ma pedig már 95 millió hordó olajra van szükség naponta. A folyamatosan növekvő kereslet folyamatosan nyomja fölfelé az árakat is, amiket tovább emelhetnek az időről időre fellángoló háborúk, embargók. Ezek hatása érződik időről időre a hazai üzemanyagárakon is.

Az elkövetkező években, évtizedekben további drágulás várható, amelyet időnként kisebb árzuhanások tarkíthatnak. A közúti személyforgalomban azonban egyre nagyobb teret fognak nyerni az elektromos- és hibrid meghajtású autók, ezért a közvetlen olajfüggőség mégis csökkenhet.

Kategória: Hétköznapok | Címkék: